vissza a főoldalra

Egy 50 pluszos férfi jó, ha évente egyszer elmegy a háziorvosához. „Csak egy kis zűr a vérnyomással, semmi komoly” mondja az orvos. Aztán jön egy laboreredmény, egy újabb gyógyszer, majd még egy. Nem történt nagy esemény. Nem volt drámai fordulat. Csak évek alatt, lassan, észrevétlenül alakult ki egy állapot, ami már krónikus.

És ez nem egyedi történet. Ha 50 év feletti vagy, statisztikailag nagy eséllyel már érintett vagy legalább egy ilyen állapotban, akár tudsz róla, akár nem. 

Most egy három cikkből álló sorozat első részét olvasod. 

Ebben a részben azt tisztázzuk, hogy mit nevezünk krónikus betegségeknek, és megnézzük, mi a helyzet ma Magyarországon e tekintetben.  

A második részben a leggyakoribb betegségeket vesszük górcső alá, hogy hogyan alakulnak ki, és miért érintenek ennyi embert. 

A harmadik rész pedig rólad fog szólni. Arról, hogy mit tehetsz a saját érdekedben. Persze nem radikális módszerekkel, hanem tudatos, vállalható kis lépésekkel, hogy jelentősen csökkenthesd a kitettséged. 

Mit értünk konkrétan az alatt, hogy krónikus betegségek?

Amikor krónikus betegségről beszélünk, nem egy múló állapotról van szó. 

A krónikus betegségek olyan nem fertőző, tartós egészségügyi állapotok, amelyek: 

• hosszú ideig fennállnak, 

• folyamatos gondozást igényelnek, 

• rendszeres orvosi felügyeletet tesznek szükségessé, 

• és sokszor speciális kezelést igényelnek. 

Nem egyik napról a másikra alakulnak ki. 
Évek alatt épülnek fel, és hosszú távon befolyásolják az életminőséget, a munkaképességet, sőt az élettartamot is. 

A számok, amik mellett nem lehet csak úgy elmenni.

2019-ben a 19 év feletti magyar lakosság körében a gondozást igénylő krónikus esetek száma meghaladta a 15 milliót. 

Ez azt jelenti, hogy egy felnőttre átlagosan közel két krónikus betegség jut. 

A leggyakoribb krónikus betegségek: 

• Magas vérnyomás, 3,16 millió érintett 

• Gerinc megbetegedések (spondylopathiák),  2,17 millió érintett 

• Lipoprotein-anyagcserezavarok, 1,39 millió érintett 

• Ischaemiás szívbetegség, 1,27 millió érintett 

• Cukorbetegség, 1,09 millió érintett 

Ezek nem ritka, elszigetelt problémák. Tömeges jelenségről beszélünk. 

Az elmúlt húsz év trendje. 

1999 és 2019 között a krónikus betegségek száma átlagosan megduplázódott. 

Vannak különösen aggasztó területek: 

• A pajzsmirigy-elváltozások gyakorisága nyolcszorosára nőtt. 

• A veseelégtelenség közel kilencszeresére emelkedett. 

• A daganatos betegek száma 140 ezerről 400 ezer fölé nőtt. 

Magyarországon a halálesetek 94%-áért krónikus betegségek felelősek, elsősorban szív- és érrendszeri betegségek, daganatok és a cukorbetegség. 

Álljunk meg itt egy pillanatra! 

Ezen érdemes elgondolkodnunk kicsit, hogy mit is jelent ez valójában.

Ez azt jelenti, hogy tízből több mint kilenc haláleset mögött olyan betegségek állnak, amelyek évek alatt alakulnak ki és amelyek jelentős részénél lett volna lehetőség korábban beavatkozni. 

Nem hirtelen tragédiákról beszélünk, hanem hosszú folyamatokról. 

Mi állhat a romló adatok mögött? 

Az idősödő társadalom mellett az egyik legfontosabb tényező a túlsúly és az elhízás. 

A felmérések szerint: 

• a magyar férfiak 65%-a, 

• a nők 60–61%-a túlsúlyos vagy elhízott. 

Ez közvetlen összefüggésben áll a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. 

A probléma az, hogy nem egyik napról a másikra betegszünk meg, hanem, hogy évekig nem történik „semmi látványos”. 

Nincs fájdalom, nincs drámai tünet. 

Csak lassan emelkedik a vérnyomás. 
Lassan romlanak az anyagcsere-értékek. 
Lassan alakul ki a gyulladásos háttér. 

A krónikus betegségek többsége így kezdődik, csendben. 

Van kiút ebből, vagy ez mindenki számára elkerülhetetlen?

A szakmai források hangsúlyozzák: a krónikus betegségek jelentős része megelőzhető lenne primer prevencióval. A jelenlegi módszerek azonban nem elég hatékonyak ahhoz, hogy megállítsák a romló tendenciát. 

A következő részben azt nézzük meg, hogyan alakulnak ki ezek a betegségek a szervezetben, és milyen folyamatok vezetnek oda, hogy ma ennyire tömeges problémává váltak. 

Miért fontos erről beszélni? 

Nem kerülhetjük meg ezt a témát, mert a krónikus betegségek nem statisztikák.
Élettörténetek. 

Ha nem nézünk rá a valóságra, attól az még létezik.
De ha megértjük a folyamatokat, akkor már nem csak elszenvedői vagyunk, hanem döntéseket hozhatunk. 

Nem kell a tökéletességre törekedni.
Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. 

Elég, ha tudjuk, merre tartunk. 

Sokunk számára ez leginkább arról szól, hogy meddig maradhatunk önállóak. Meddig tudunk saját döntéseket hozni, dolgozni, aktívnak maradni, nem másokra segítségére szorulni. 

A krónikus betegségek nem csak az élettartamot befolyásolják. A teljesítőképességet is. A koncentrációt. Az energiát. A mindennapi terhelhetőséget. Azt az érzést, hogy „jól bírom még”. 

És ott van a család kérdése is. A gyerekek. Az unokák. A felelősség, hogy jelen legyünk, nem csak fizikailag, hanem valóban aktívan.  

Amikor a krónikus betegségekről beszélünk, valójában ezekről beszélünk:
a függetlenségről, a teljesítőképességről és arról, hogy mennyire tudjuk kézben tartani a saját életünket. 

A következő részben megnézzük, pontosan hogyan indul el ez a folyamat a szervezetben – és miért válik ennyire „népszerűvé” néhány krónikus betegség. 

Egy gondolat a végére!

Ez a cikk tudományos kutatásokra épül, de mint minden életmódbeli döntés személyes. Mielőtt változtatnál, érdemes a leírtakat a saját helyzetedhez igazítani, több forrásból is tájékozódni, és szakember véleményét is kikérni!

Tudományos források: 

DOI:10.1556/650.2021.32152 „A vastag és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon” 

DOI: 10.1556/650.2026.33481 „Milyen betegségek és kockázatok okoznak egészségveszteséget Magyarországon? „

DOI: 10.1556/650.2021.32020 „Az elhízás terápiája és megelőzése: táplálkozás, testmozgás és gyógyszeres kezelés.”

DOI: 10.1152/ajpgi.00380.2011 „A vastagbél mikrobiomja megváltozik az alkoholizmusban.”

DOI:10.1016/j.ajpc.2024.100891 „Holisztikus megközelítés a preventív kardiológiában: Ahol a hagyomány találkozik az innovációval.”

https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2022.52.5.60 „2021. évi ESC-irányelvek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről a klinikai gyakorlatban.”

https://doi.org/10.56626/egis.v2i1.12334 „A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában.”

 https://doi.org/10.29179/EgTud.2021.3.50-71 „A szív- és érrendszeri betegségek morbiditási és mortalitási adatainak alakulása a XXI. század első két évtizedében Magyarországon.”

https://huon.hu/2022/66/3/0175/0175a.pdf „Kenessey I, Nagy P, Polgár C. A rosszindulatú daganatok hazai epidemiológiai helyzete a XXI. század második évtizedében. Magyar Onkológia 66:175–184, 202″

https://extranet.who.int/countryplanningcycles/sites/default/files/public_file_rep/HUN_Hungary_Healthy-Hungary-Health-Sector-Strategy_2021-2027.pdf „Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság. „Egészséges Magyarország 2021−2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia. Budapest, 2021. január.”

vissza a főoldalra