vissza a főoldalra

Mit nevezünk ultrafeldolgozott élelmiszernek (UPF)?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) olyan iparilag előállított termékek, amelyeket a gyártás során annyira átalakítanak, hogy az eredeti alapanyagok gyakran alig ismerhetők fel bennük. Többnyire finomított összetevőkből, például cukorból, keményítőből, növényi olajokból vagy fehérjekivonatokból készülnek, és gyakran tartalmaznak ízfokozókat, aromákat, színezékeket, emulgeálószereket és más adalékanyagokat. Ezek célja nem elsősorban a tápérték növelése, hanem az íz, az állag, a megjelenés és az eltarthatóság javítása. Ennek eredményeként ezek a termékek már csak részben hasonlítanak az eredeti élelmiszerekre, amelyekből készültek.

A legismertebbek például:

• szénsavas üdítők,
• chipszek,
• csomagolt édességek,
• instant levesek,
• virslik és egyes felvágottak,
• csirkefalatok (nuggets),
• fagyasztott készételek.
• tubusos termékek, például majonézek

Vég nélkül sorolhatnánk! Egy tanulmány szerint egy élelmiszerbolt kínálatának akár a 70%-a is ultrafeldolgozott élelmiszer lehet. Gondolj csak bele!

Jöjjön egy megdöbbentő információ, ami örökre megváltoztathatja a hozzáállásodat például a legtöbb feldolgozott húskészítménnyel kapcsolatban.

A WHO az Egészségügyi Világszervezet a legtöbb feldolgozott húskészítményt a dohányzással, az azbeszttel egy kategóriába sorolja a rákkeltő hatásuk miatt. 

A vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy kapcsolat van a feldolgozott húskészítmények és a vastagbélrák között. Furcsa módon ez az egyik leggyakoribb daganatos betegség Magyarországon.

Talán nem felesleges tisztázni azt, hogy mit nevezünk feldolgozott húskészítménynek.

Íme a definíció: 

A feldolgozott húskészítmény olyan hús, amelyet valamilyen eljárással tartósítottak vagy ízesítettek annak érdekében, hogy hosszabb ideig eltartható legyen, illetve megváltozzon az íze vagy állaga.

A World Health Organization és az International Agency for Research on Cancer meghatározása szerint a feldolgozott húsok közé tartoznak azok a termékek, amelyeket:

• sózással,
• pácolással,
• füstöléssel,
• fermentálással,
• vagy más tartósítási eljárással kezeltek.

Tipikus példák:

• sonka
• szalámi
• kolbász
• virsli
• párizsi
• felvágottak
• bacon
• szalonna
• májkrém
• húskonzervek

Mi nem számít feldolgozott húsnak?

Nem feldolgozott hús például:

• friss csirkemell
• friss pulykamell
• friss sertéskaraj
• friss marhahús
• darált hús (ha csak ledarálták, és nem adtak hozzá egyéb összetevőket)

Fontos különbség!

A sima hőkezelés (főzés, sütés, fagyasztás) önmagában nem teszi a húst feldolgozott húskészítménnyé. A probléma elsősorban a tartósítási és ipari feldolgozási eljárásokkal, valamint az olyan adalékanyagokkal függ össze, mint a nitritek és nitrátok.

Sokan azt hiszik, hogy minden feldolgozott élelmiszer rossz, de ez nem igaz.

A sajt feldolgozott élelmiszer. A natúr joghurt is, sőt még a teljes kiőrlésű kenyér is. Lényeges különbség, hogy a feldolgozott élelmiszerek (pl. konzerv zöldségek, sajtok) általában csak sót, cukrot vagy olajat tartalmaznak a tartósítás és az íz fokozása érdekében.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) azonban más kategóriát képviselnek.

Ezeket gyakran nem is hagyományos alapanyagokból készítik.

Inkább különböző kivont összetevőkből. Cukorból, finomított növényi olajokból, keményítőkből, fehérjeizolátumokból.

És sok olyan adalékanyagból, amelyek célja nem a táplálás, hanem az íz, a szín, az állag vagy az eltarthatóság javítása.

Összetevőik között gyakran találunk:

• glükóz-fruktóz szirupot,
• módosított keményítőt,
• fehérjeizolátumokat,
• emulgeálószereket,
• ízfokozókat,
• színezékeket,
• aromákat.

A táplálkozástudományban az egyik legelterjedtebb rendszer az élelmiszerek feldolgozottságának értékelésére a NOVA-osztályozás. Ezt a kutatók azért dolgozták ki, hogy ne csak az ételek tápanyagtartalmát, hanem a feldolgozás mértékét is figyelembe vegyük.

A NOVA-rendszer az élelmiszereket négy csoportba sorolja:

1. csoport: Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: ide tartoznak a friss zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, tojás, húsok, halak vagy a natúr tej.

2. csoport: Konyhai alapanyagok: olyan összetevők, amelyeket az 1. csoport élelmiszereiből állítanak elő, például az olaj, a vaj, a cukor vagy a só.

3. csoport: Feldolgozott élelmiszerek: ezek néhány egyszerű összetevő hozzáadásával készülnek, például a sajtok, a hagyományos kenyerek, a savanyúságok vagy a konzervzöldségek.

4. csoport: Ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF): olyan iparilag előállított termékek, amelyek többnyire finomított összetevőkből és különféle adalékanyagokból állnak. Ide tartoznak például a szénsavas üdítők, a chipszek, a csomagolt édességek, az instant levesek, a nuggets-ek és számos fagyasztott készétel.

A NOVA-rendszer szerint minél közelebb áll egy élelmiszer az eredeti, természetes formájához, annál kedvezőbb választás lehet az egészségünk szempontjából. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentik a skála legtávolabbi végét, ezért ezek fogyasztásának mérséklését egyre több egészségügyi szervezet ajánlja.

Miért aggódnak ennyire a kutatók az ultrafeldolgozott élelmiszerek miatt?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) számos különböző mechanizmuson keresztül károsítják az egészséget, a súlygyarapodástól kezdve a krónikus betegségeken át egészen a mentális és kognitív funkciók romlásáig.

A káros hatások nem csupán a kedvezőtlen tápanyagösszetételnek köszönhetőek, hanem az ipari feldolgozás módjának, az adalékanyagoknak és a csomagolásnak is.

Összhallálozás: A magas ultrafeldolgozott élelmiszerek bevitele (UPF),  bizonyítottan növeli a korai halálozás kockázatát.

Függőség: „Hiper-ízletességük” révén ezek az ételek élelmiszerfüggőséget és kényszeres evési magatartást válthatnak ki.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a fizikai egészségünket érintik.

A vizsgálatok szerint összefüggésbe hozhatók a depresszió, a szorongás, a memória romlása, valamint a demencia és az Alzheimer-kór magasabb kockázatával is.

Elszomorító az, hogy a major (súlyos) depresszió a WHO, az egészségügyi világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének leggyakoribb oka lesz a világon.

Hogy mik az összefüggések azt az olvasó fantáziájára bízom. 

Sajnos a gyerekeink és az unokáink egészsége sem kivétel.

A gyermekek különösen érzékenyek az étrend minőségére.

Légzőszervi panaszok: A gyermekkori ultrafinomított élelmiszerek (UPF) fogyasztás (például, csokoládé, cukorkák, chipsek) és az asztma, valamint a sípoló légzés között meggyőző tudományos kapcsolat van.

Fejlődési zavarok: Összefüggést mutattak ki  a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között.

Metabolikus programozás: Az anya terhesség alatti ultrafeldolgozott ételek (UPF) fogyasztása növeli a terhességi cukorbetegség kockázatát, és hajlamosíthatja a gyermeket a későbbi elhízásra.

De hogyan is fejtik ki a hatásukat?

A káros adalékanyagok: Az emulgeálószerek, mesterséges édesítők és színezékek károsíthatják a bélmikrobiomot, gyulladásos folyamatokat indíthatnak el és növelhetik a bélfal áteresztőképességét.

Feldolgozás során keletkező vegyületek: A hőkezelés során olyan toxikus anyagok keletkezhetnek, mint az akrilamid és az akrolein, amelyek oxidatív stresszt és inzulinrezisztenciát okozhatnak.

Csomagolásból kioldódó vegyszerek: A műanyag csomagolásból hormonrendszert zavaró anyagok (pl. biszfenol A / BPA és ftalátok) oldódhatnak ki az élelmiszerbe, amit mi jóízűen elfogyasztunk.

Tápanyagok kiszorítása: Az ultrafinomított élelmiszerek (UPF) dominanciája az étrendben kiszorítja az egészséges, teljes értékű élelmiszereket (gyümölcsök, zöldségek, rostok), ami hosszútávon mikrotápanyag-hiányhoz vezethet.

Mit kezdjünk ezzel az egésszel, mit tehetünk a gyakorlatban?

A jó hír az, hogy nem kell egyik napról a másikra teljesen átalakítanunk az étrendünket.

A kutatások szerint már kisebb változtatások is mérhető egészségügyi előnyökkel járhatnak.

Érdemes egy egyszerű szabályt megjegyezni:

Amikor csak lehet, válasszunk friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket az ultrafeldolgozott termékek helyett.

Nem a szélsőség a cél.

Már az is sokat számíthat, ha a napi étrendünkben néhány ultrafeldolgozott terméket zöldségre, gyümölcsre, teljes értékű gabonára, tojásra, halra vagy házilag készített ételre cserélünk.

Érdemes újra felfedezni az otthoni főzés örömét is. Amikor mi készítjük el az ételt, pontosan tudjuk, mi kerül a tányérunkra.

Vásárláskor pedig szánjunk néhány másodpercet az összetevőlista átolvasására. Ha a felsorolt összetevők fele ismeretlenül hangzik, inkább egy laboratóriumi listára emlékeztet, érdemes elgondolkodni egy másik terméken.

Az sem mindegy, hogyan eszünk. A lassabb étkezés, a több rágás és a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthet abban, hogy hamarabb jóllakjunk, és kevesebb kalóriát vigyünk be.

Végül ne feledjük: nemcsak a saját egészségünkről van szó. Az étkezési szokások, amelyeket gyermekeinknek és unokáinknak továbbadunk, hosszú évekre meghatározhatják az ő egészségüket is.

Az egészségesebb életmód nem egyetlen nagy döntéssel kezdődik.

Hanem a következő bevásárlással.

Egy gondolat a végére!

Ez a cikk tudományos kutatásokra épül, de mint minden életmódbeli döntés személyes. Mielőtt változtatnál, érdemes a leírtakat a saját helyzetedhez igazítani, több forrásból is tájékozódni, és szakember véleményét minden esetben kikérni!

Tudományos források: 

https://doi.org/10.3390/nu12071955 Ultrafeldolgozott élelmiszerek és egészségügyi következmények

https://doi.org/10.1017/S0007114520002688 Az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és az egészségi állapot: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

https://doi.org/10.3389/fpubh.2025.1590083 Az ultra-feldolgozott élelmiszerek következményei az agy fejlődésére prenatális, serdülőkori és felnőttkori szakaszokban

https://www.nature.com/articles/s41430-024-01515-8 Ultrafeldolgozott élelmiszerek és egészség: helyesen értelmezzük a rendelkezésre álló bizonyítékokat?

https://doi.org/10.1016/j.clnu.2024.04.016 Ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emberi egészség: Átfogó áttekintés és a megfigyelési bizonyítékok frissített metaanalízisei

https://doi.org/10.1017/S0029665123003567 Hogyan és miért károsítják az ultra-feldolgozott élelmiszerek az emberi egészséget

https://doi.org/10.58701/mej.21174 Cikkismertetés: Ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emberi egészség

https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/cancer-carcinogenicity-of-the-consumption-of-red-meat-and-processed-meat Rák: A vörös hús és a feldolgozott hús fogyasztásának rákkeltő hatása

https://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/eb130/b130_9-en.pdf A mentális zavarok globális terhe, valamint az egészségügyi és szociális ágazatok átfogó, összehangolt válaszlépéseinek szükségessége országos szinten.

vissza a főoldalra